IPOLYSÁG KÖZIGAZGATÁSI SZEREPE A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN

folytatás

A müncheni egyezmény alapján 1938-ban Ipolyságot ismét Magyarországhoz csatolták. A II. világháború után a nagyhatalmak 1945 augusztusában a trianoni határok visszaállításáról döntöttek, így Ipolyság újra Csehszlovákia része lett.

Ebben az időszakban alakul ki a közigazgatás intézményi rendszerének új formája, a nemzeti bizottságok hálózata. Városunkban is megalakult az Ipolysági Helyi Nemzeti Bizottság. Folyamatosan alakultak a város további intézményei is, például Városi Közművelődési Központ, a Műszaki Szolgálatatások Üzeme és a Városi Könyvtár.

Városunk továbbra is a Korponai járáshoz tartozott, egészen 1949. január 1-jéig, amikor Ipolyság ismét járási székhely lett. Ez 1960-ig tartott. Azóta a város képviselőinek a mai napig sem sikerült visszaállíttatni az Ipolyságot méltón megillető járási székhelyi státust.

Politikai döntések következtében a nyolcvanas években sor került a kisebb települések összevonására, ill. azokat egy nagyobb községhez vagy városhoz csatolták. Ennek a folyamatnak a következménye, hogy 1980-ban Ipolysághoz csatolták Gyerket és Pereszlényt, majd 1986-ban Tesmagot is. A rendszerváltozás után 1998-ban Gyerk újra önállósult.

A társadalmi berendezkedésben, így a közigazgatásban is, 1989-ben az ún. bársonyos forradalom következtében, alapvető változás történt. A 369/1990 sz. törvény értelmében megszűntek a nemzeti bizottságok, és megalakultak az államigazgatás átalakított szervei, a városokban és a falvakban pedig az önkormányzatok vették kezükbe a települések irányítását. Az első, igazán szabad választásokban városunk polgárai megválasztották a városi képviselő-testület tagjait, valamint a város polgármesterét. Ipolyság polgármestere dr. Zsolnay Ernő lett, akit a polgárok 1994-ben és 1998-ban is újraválasztottak. Az önkormányzatokról szóló törvény értelmében létrejött a városi  hivatal mint a képviselő-testület és a polgármester végrehajtó szerve. Megalakultak az önkormányzat további szervei is: a városi tanács és az önkormányzat szakbizottságai.

Az 1990-ben végrehajtott közigazgatási reform keretében megalakultak a járási hivatalok mellett működő körzeti hivatalok. Ipolyság a Lévai járás egyik körzeti hivatalának székhelye lett. Ipolyság adott otthont a járási munkahivatal kirendeltségének és az adóhivatalnak is. 1996-ban egy újabb közigazgatási és területi reform következtében újabb járások alakultak, számuk 79-re nőtt. Ipolyság és a vonzáskörébe tartozó települések jogos kérését a járási székhely visszaállítására városunkban az akkori kormányzat nem nem vette figyelembe.

Jelenleg a közigazgatási és területi reform előkészítésének újabb szakaszát éljük. A törvényalkotók az önkormányzatok jogkörének bővítésével és a másodfokú közigazgatási intézmények kialakításával párhuzamosan a járási és kerületi hivatalok megszüntetését javasolják.

A harmadik évezred küszöbén Ipolyság egy fejlett, demokratikusan és haladó szellemben gondolkodó polgárokkal rendelkező város, akik képesek és felkészültek – mint ezt már elődeink is bizonyították az elmúlt évezredben –, hogy városuk sorsát saját kezükbe vegyék.

<<vissza